2014. február 3., hétfő

Eközben az érintetlen vizsgadolgozatok ügyosztályán



Ezúton fejezném ki, hogy mennyire értékelem minden drágalátos hallgató igyekezetét, aki - a tevékenység népszerűbb nevein - "elmegy megbukni", "már nem tudta leadni, de nem tudott volna rendesen felkészülni", "azt hitte, hogy menni fog, de a kérdéseket látva nem tudott volna megfelelően teljesíteni", és a többi, és a többi.

Minden olyan hallgatónak, akik az alapvető tervezés és időbeosztás egy darab A/4-es lappal és egy darab ceruzával megoldható, de számukra igen bonyolult feladatait nagy ívben elkerülve jelenik meg feleslegesen, haszontalanul, redundánsan, hiába, dísznek, vagy ahogy tetszik, véletlenül sem belegondolva, hogy közben egész mikrokörnyezetüket kicsit megint rosszabbá tették.

Mert a ténykedésük miatt jó páran, akik esetleg rendelkeznek némi szervezői képességgel, mégsem tudnak rendes vizsganaptárat csinálni maguknak, az idén sem, mert a "juj de nehéz beadom üresen a lapot" klán megint lecsapott a jó vizsgaidőpontokra.

Mert így egy rakás vizsgalap érintetlenül mehet a szemétbe. Aztán meg felőlem a Tetszőleges Diákszervezet meg a "Minden Mellett Kiállunk, Mindegy, Csak Tanulni Ne Kelljen" Önkéntes Társulás majd papolhat a környezetvédelemről.

Mert utána még van arcbőr csodálkozni is, amikor egy-két üres lapos húzás után ömlenek a kérvények "csak még egy" vizsgaidőpontért, és a tanár ehhez nem vág jó pofát. Méltányossági vizsga. Meg "az a szemét nem hirdet több vizsgaidőpontot". Hogyne.

De ha az utóbbiakon nem is sikerül elgondolkodni, drága hallgatók, legalább vessétek figyelő szemeteket az első megjegyzésre. Legalább egymást hagyjátok élni. Persze csak ha nem túl megterhelő.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése